2017. április 7., péntek

Olvasási szokásaim


Sziasztok!

Ma szabadnapos vagyok, ezért gondoltam megleplek Benneteket egy kicsit személyesebb hangvételű, ugyanakkor könyves bejegyzéssel is. 
Sokszor szembejön velem ez a kérdés: Hogyan szoktál olvasni? Illetve a különböző megfogalmazásai, de alapvetően a lényeg azonos marad. Rájöttem, hogy körülbelül mindig mást mondok erre az egyszerű kérdésre, így most szépen átgondolva megválaszolom, szóval, hogyan is szoktam olvasni?

Általában úgy, hogy nézem a könyvet és értelmezem a sorokat. Amikor már nagyon nem vagyok arra vevő, hogy UFO-ként tekintenek rám a környezetemben amiatt, hogy a táskámban mindig lapul egy kötet, akkor ezt a választ szoktam adni. Ahogy kérdeznek úgy válaszolok.

Tömegközlekedési eszközre várva, illetve azon ülve/állva. Szeretem kitölteni a fölös időt, ilyen például az ácsorgás. Sokkal jobb elmerülni egy másik világban azokban a tíz percekben is, mint nézni, hogy a köröttem levők mennyire unatkoznak vagy feszültek, mert sietnének. A folyton rohanó világban jól esik ez a kikapcs'. 

Munkában, ebédszünetben. Nem, nem a bolti áruból hozok fel egy kötetet és azt lapozgatom, hanem csak és kizárólag saját példányt. Imádok könyvesboltban dolgozni, de sajnos munkaidőben csak a borítót nézegethetem, a tartalmat hanyagolnom kell. De a kis ételesemből kanalazva azért pár sort át lehet futni. :)


A saját olvasókuckóm 
Éjszaka olvasólámpa fényénél. Nagyon sokszor előfordul, hogy képtelen vagyok aludni. Kattog az agyam vagy épp kínoz az ekcéma és képtelenség még egy helyben megmaradni is. Ilyenkor lehet kissé kótyagosan is, de el szoktam vonulni a másik szobába a kis könyvre csíptethető lámpámmal, hogy a páromat ne ébresszem fel. Általában ez azt takarja, hogy hajnali háromtól/négytől fent vagyok. Mostanában egyre gyakrabban. De még bírom, főleg ha megfűszerezem ezeket a csendes perceket egy kis nescafé-val. :)

Kanapén ülve vagy fekve, takaróba bugyolálva, valami finomsággal a közelben. S végül a kedvenc lehetőség. Mindig van nálam vagy egy bögre latte vagy forró csoki, esetleg tea. Ha akad, akkor egy kis nyammogtatni való is, pl: keksz, csoki. De a legfontosabb a takaró. Mindig van rajtam, legalább a lábamon vagy teljesen beleburkolózok. Szeretem ahogy megtartja a meleget, s ott gyűrök a fejem alá egy párnányit, ahol akarok.

Helyszíntől függetlenül, mindig van nálam jelölő. Néhol egyszerű, van, amihez külön doboz tartozik, legalább négy színváltozatban. Általában nem egységes a könyvből kilógó cetlik színei, mert mindig a legközelebbiből tépek le egyet. A lakás összes pontján megtalálható, illetve az összes táskában, kabátzsebben, még a kocsinkban is! Itt, most, az asztalomon előttem jelenleg három különböző van. Emellett szokott nálam lenni egy toll és egy füzet is. Mostanában egy cuki baglyosat viszek mindenhova magammal, amiben néha feljegyzek egy-egy szót, ami mankóként szolgálhat az értékelés megírásakor. Erre nemrégen szoktam rá, vagyis még a tanulás folyamatában vagyok, mert nem sok olvasmányhoz született még ilyen jegyzetem, azok sem teljesek, de rajta vagyok az ügyön!

A segédemmel, a szemüvegemmel sokszor gondba vagyok. Alapvetően szemüveges lennék, de sokszor nem találom meg, sőt, legtöbbször fel sem tűnik, hogy nincs rajtam, csak ha hirtelen rá szeretnék pillantani az órára. Akkor jön egy jó órás keresgélés s a végén mindig a helyén találom meg, vagy legalább a közelében.

Ha ezen feltételek közül legalább egy teljesül,akkor én boldogan vetem magam bele - fejjel előre- egy történetbe, bárhol, bármikor. 

Nektek vannak szokásaitok? Ti hogyan szerettek olvasni? :)

2 megjegyzés:

  1. Én a legjobban otthon, az ágyamban szeretek olvasni. Nincs jobb, mint a finom meleg, puha ágyikó egy hosszú nap után és egy jó könyv olvasása. ^^
    Nekem Kindleom van, és szintén állandóan magammal hordom. Az egyetemre is, ha van szünet az előadások közt, elmegyek a kedvenc kávézómba és akkor mindenki tudja mikor kiveszem a táskámból a lila tokkos e-readert, hogy most nem szólalok meg egy ideig :D Ja meg a szerves kémia előadások rettent hosszúak, és egy öregnéni adja elő, aki szegény már lassan elfelejti amit kezdett nekünk magyrázni :) Na az ő előadásain egész fel ülök az amfiban, és nagyban olvasok, ez az egyedüli mentségem. :P
    A szemüveggel én is mindég megjárom.. Azért mondjuk jó a Kindle on, hogy be lehet állítani a betűk nagyságát és szinte erőltetés nélkül, szemüveg nélkül szoktam olvasni. Persze a betűk még a Holdról is látszanak… :)
    Tetszik az írásod, gondoltam, válaszolok :) Csak így tovább :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Drága, hogy ide (is) kifejtetted :)))

      Törlés