2017. december 13., szerda

Könyvesboltban dolgozom - 2. rész


Sziasztok!

Igen, jól látjátok, eljött az ideje, hogy folytassam a már megkezdett bejegyzést, hogy egy kicsit ti is láthassátok, milyen érzés könyvesboltban dolgozni. Az előző bejegyzésben általánosságban mutattam be, milyen egy átlagos napunk <<ide kattintva elérheted >> , de most, az ünnepek közeledtével merőben eltér a szokásostól. Most erről fogok nektek egy kicsit mesélni, miben más ilyenkor, mint az év többi időszakában. Fogadjátok szeretettel!

Senkinek nem mondok újdonságot azzal, hogy a karácsony közeledtével az emberek többet mennek nézelődni és vásárolni is. Hétvégén át szeretnél ruccanni a plázába, hogy a barátaiddal megigyál egy kávét? Ez nem lesz olyan egyszerű, mint eddig, hiszen van valami, ami eddig nem volt: a tömeg. Rengeteg ember, akik között úgy kell átverekednek magad, hiszen a legtöbben pont a folyosók kellős közepén állnak meg beszélgetni - nem húzódnak le a szélére. Szóval szlalomozva közlekedsz, s próbálsz nem hasra vágódni, vagy épp feldönteni valakit, hogy eljuss a célodhoz - meg tudd inni a kiszemelt helyen a vágyott italodat, amire igen nagy szükséged lesz, mire odáig el tudod magad verekedni.
A karácsonyi ajándékvásárlás nagy divatját éli. Emlékszem, gyerekkoromban már annak is örültünk, hogyha a fát együtt díszíthettük, nem a Jézuska hozta. Bár előtte az is jó buli volt, de ez az elv hamar megbukott a keresztkérdéseink miatt: a Jézuska hogyan volna képes egy akkora fát becipelni a házba, ha Lady kutyusunk senkit nem enged be rajtunk kívül, még az udvarba se? Egy jugoszláv farkasölő mellett még ő sem képes ellopakodni! Főleg nem egy csilingelő fenyővel a hátán! 
A társadalom megváltozásával a szokások is átalakultak. Egyre többet költünk ajándékokra, hogy minél jobban ki tudjuk fejezni a szeretetünket az adott személyek irányába. Próbálunk megfelelő dolgot találni nekik, aminek őszintén örülnek - s remélhetőleg nem lapul a gardróbba három már belőle. Sokan gondolják úgy, hogy karácsonyra a tökéletes meglepetés a könyv. Meglepően sokan. Személy szerint ennek végtelenül örülök, hiszen egy új kalandot, új életet, új történetet kapni... ennél nagyobb ajándék nem is létezik, legalábbis egy könyvmoly számára. A papír alapú könyvek újra visszajöttek a divatba, s mivel nagyobb igény van rá, mint az elmúlt években, így a kiadók az idén még jobban megcsillogtatták, mennyi mindenre is képesek, ha értékelik őket. Hiszen ez egy örök körforgás: ha több az eladott könyv, több lesz az új megjelenés is, hiszen a kiadónak lesz mit visszaforgatnia. 
De most már lássuk csak, milyen is a karácsony egy könyvesboltban. Egy eladó számára ez az időszak elég megterhelő. Alapvetően többet dolgozunk, mint eddig, hiszen a legtöbb helyen nyújtott nyitva tartás van. Az egymást követő napi tíz-tizenegy órák száma megnő, ami azért valljuk be, elég kimerítő. Itthon takarítani, főzni, egyéb teendőket elvégezni alig marad idő. Kedv meg aztán végképp nem.
Az én munkahelyem egy plázában van, szóval nem az utcán kóricálva betévedt vásárlósereggel kell számolnunk, hanem kicsit nagyobbal. Ez ugye rengeteg embert jelent. Egy eladóra jut legalább tíz, aki a segítségünket kéri. Percenként. Személy szerint én nagyon szeretem ezt a pörgős időszakot, hiszen az órák csak úgy szaladnak, miközben több élményt gyűjtök be egy nap alatt, mint az év többi részében összesen. Szeretem, mikor a segítségemet kérik egy konkrét címmel kapcsolatban, megtalálható-e nálunk, hiszen ezzel fel tudom gyorsítani a keresgélési folyamatot, s így a vásárló is időt nyer, hiszen sokkal rövidebb idő alatt végzett egy helyen, mint ahogy eltervezte. 
Mégis, a legnagyobb örömet az jelenti, mikor ajánlhatok. Egy életcéllá vált ez már a szememben. Próbálok a lehető legtöbb információt kinyerni a megajándékozni kívánt személyről, hogy a lehető legjobb ötlettel tudjak előállni a számára. Ugyanakkor hiába hangzik el több adat is, akkor is legalább három könyvet röviden be szoktam mutatni, miért tartanám jelen pillanatban azokat figyelemre méltónak, hiszen én nem ismerem azt, akinek szánják. 
Egy példa: harminc éves nőnek romantikus könyvet szeretne ajándékba venni a barátnője, mert tudja, hogy imádja a boldog történeteket. Ebben az esetben hozok egy kicsit csöpögősebb romantikust, egy könnyebb, egydélutános, mosolygós olvasmányt, egy erotikától túlfűtöttet, egy mélyebb tartalmú - erősebb hangvételű kötetet és egy történelmi romantikust. Biztos, ami biztos. Ezeket röviden felvázolva bemutatom, hogy a vásárló el tudja dönteni, melyik az a kategória, amelyikkel a legnagyobb örömöt szerezheti. Ha megvan a szűkített stílus, akkor az eredetileg felmutatott példányhoz még egy kettőt hasonlítok, hogy a kategórián belül is megtaláljuk a legalkalmasabbat.  Ez van, amikor öt percet vesz igénybe, de megesik, hogy húsz percig is eltart. Mégis, ezek a legboldogabb pillanatok. Imádok könyvekkel foglalkozni, s legfőképp imádom a kedvenceimet másokkal is megismertetni. 
Vannak visszatérő vásárlóim, akik maguk is elolvasták a karácsonyi ajándékba szánt könyvet, s kérték, hogy ajánljak még nekik valamit, mert nagyon betalált. Ezekért a pillanatokért érdemes élni. 
Nagyon szeretem a decemberi pörgést, ugyanakkor a karácsonyi időszak rengeteg stresszel jár. Minden betévedő vásárló haladni szeretne. Az emberek türelmetlenek. Ez nagyon sokszor okoz kisebb konfrontációkat. Ha már valaki segítséget kért tőlem, akkor minden figyelmemet felé fordítom, s míg szüksége van rám, addig ott vagyok, s magyarázok neki, keresek a számára. Ha pont közben találnak meg mások is, akkor türelmet kérek, hiszen még nem fejeztem be az előző folyamatot. Ezt sokan nem szeretik, nem is akarják megérteni. 

"De csak annyit akarok, hogy..." 
"Csak azt mondja meg, hogy..." 
"Merre van ez a könyv?"
"Hé, te ott!", 
"Nagyon sietek, foglalkozzon most velem." 

Nem. Sajnálom, de mindenkinek ki kell várnia a sorát. Mindenki siet, mindenki haladna. Nem fogok senkit előnyben részesíteni mással szemben, csak mert egy kérdése van. Az előtte levőnek is annyi volt. Ezt sokan nem értik meg, s ilyenkor jön a szitkozódás. Sajnálom, de ettől még nem fogom faképnél hagyni azt az embert, aki türelmesen kivárta a sorát és a segítségemet kérte. Hiszen ha pont téged hagynálak ott, hogy esne? Nem szakadhatok ezer felé, mert az emberi mentalitás azt követeli meg, hogy mindent azonnal. Figyeljünk egy kicsit oda egymásra, legyünk kicsit türelmesek.  <<Nem erről szólna az advent időszaka?>> Értem, hogy neked épp most van szabadnapod, ezért egybe le szeretnél most tudni mindent. Én pedig dolgozom, minden erőmmel azon vagyok, hogy energikus legyek. Még ha az a héten már a negyedik tizenegy órás műszakom is.
Ugyanakkor a vásárlók sokszor tudatlanul maguk és egymás ellen is cselekednek. Azzal, hogy nem rakják vissza a megnézett terméket, csak éppen amerre járnak, elhagyják, rengeteg plusz energiát vesznek el tőlünk. Egy krimit alapvetően nem keresnék a gyerekrészlegen, de nagy meglepetések szoktak érni. Elhagyott, szomorú könyvek mindenhol. Miközben vásárlózunk, mindig van a hónunk alatt legalább két kallódó kötet, ami messze került az otthonától. Valamelyik nap már majdnem sírva fakadtam, mikor a földre volt elszórva egy egész polc tartalma. Nem baj, ha nem pont a helyére, egy kicsivel arrébb van visszatéve. Az sem, ha a polcon van hagyva, fektetve. De a földön? Ebben a koszos, sáros időszakban? Tudjátok hányszor hallom, hogy azért nem vásárolnak a molyok boltban, mert ott csak sérült példányok vannak? Amikor kirakjuk a polcra még csupa ragyogás az összes! Arról nem tehetünk, ha le vannak dobva, vagy a kisgyerekekre nem figyelnek a szülők, s elszakítják a könyvet. Persze ebben az esetben visszakerül a helyére, mintha mi sem történt volna. Annyira szomorú!
A másik eset, mikor a gerincre forgatott puhaborítós könyvek közül egyet kivesznek, majd meggondolják magukat, s visszateszik. Ha érzed, hogy nem megy vissza, mert a mellette levő befordult alá, nem az a megoldás, hogy nagyobb erőt fejtesz ki. Ha merül a távirányítóban az elem, hiába nyomod erősebben a gombot, nem fog reagálni. Viszont, ha megemeled a mellette levőt, máris befér! Nincs kedved ezzel vesződni? Akkor csak rakd a tetejére, ha arra megyek, úgyis visszaszúrom. De emiatt lesz egy könyv elhajolt, szamárfüles, megtört. Tárolhatjuk akármilyen szépen, ha Ti nem figyeltek egy picikét jobban oda rá, s meggyűrődik - akaratotokon kívül is.

Persze megértem, egy picit is sérült könyvet én se vennék meg, nem hogy még ajándékba. De ha körültekintőbbek vagyunk (mindannyian) akkor kevesebb a sérült, szomorú könyv.

A karácsonyi forgatag egyik legkritikusabb pontja a kassza. Teljes erőnkkel azon vagyunk, hogy a sor minél gyorsabban tudjon haladni. Ha előre kiveszed a törzsvásárlói kártyádat, máris időt spóroltál magadnak, nekem és a mögötted állóknak is. Ugyanakkor ilyenkor is ugyanazt az illedelmességi kört megejtjük, mint máskor. Köszönünk, kérdezünk és egyebek. Ha visszaköszönsz, esetleg mosolyogsz is egyet máris könnyebb a monoton munka. Megtöri, s jobban kizárja a hibázási lehetőséget. Ha kedves vagy, kedvességet kapsz cserébe. Ha bunkó vagy, akkor is próbálunk kedvesek lenni, csak megerőltetőbb. Ha mosolyogsz, mi is feltöltődünk, ha morogsz, energiavámpírként működsz. 
S még egy apróság. Tudom, hogy kicsit többet kell várni, de ha valamit nem látsz kint, az nem azt jelenti, hogy nincs. Merj kérdezni továbbra is, hiszen lehet, hogy csak kintről elfogyott, de fiókban, raktárban van még egy kupac a kiszemeltedből, csak még nem volt időnk tölteni. Segítünk. Ezért vagyunk ott. :)

Megint megeredt kicsit a nyelvem. De hogy mit is szerettem volna most átadni nektek? Röviden a következőt: a karácsonyi időszak mindenki számára megterhelő. Sokkal nagyobb a forgalom, rohangálunk föl s alá, mint a fejét vesztett csirkék, s próbáljuk a lehető legtöbbet kihozni minden kibontakozó lehetőségből. Próbáljuk pörgetni az eseményeket, hogy minél gyorsabban eljussunk hozzád is. Cserébe csak annyit kérünk, hogy legyél türelmesebb, s ne legyél ennyire rendetlen. A nem kívánt könyvet rakd vissza helyére, vagy legalábbis a közelébe. A többi vásárlóval szemben legyél kedvesebb, hiszen nem jutsz előrébb attól, hogyha mérges vagy, vagy épp bunkózol. Mi mindent megteszünk, hogy a kedvenceink minél több fa alatt ott legyenek karácsonykor.
Működjünk együtt, hogy mindenkinek jól teljen a napja, s a legvégén fáradtan hazaérve ne a bosszúságokon pörögjünk, hanem egy kis forralt bor mellett a kanapéra lehuppanva felüthessünk pár fejezet erejéig egy izgalmas történetet.

Köszönöm, hogy itt voltál,s elolvastad a gondolataimat. Ha bármilyen kérdés felvetődött benned a témával kapcsolatban, nyugodtan írj nekem: akár a bejegyzést alá, akár privátban. Ha tudok, s megtehetem, szívesen válaszolok!


3 megjegyzés:

  1. Oh, azok a régi, szép emlékek... :D Pár évvel ezelőtt két karácsonyi szezont is lehúztam két különböző könyvesboltláncnál és hát ismerős minden, amit leírtál. Amúgy még mindig a könyvesbolt volt eddig a kedvenc munkahelyem, szerettem egész nap a könyvek között lenni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát igen... :)
      Próbálok én is megértőbb és elfogadóbb lenni, s végtelen türelemmel, mosolyogva fordulok mindenki felé, de megterhelő, hogyha cserébe csak egy odamakkantott valamit kapok.
      Én is nagyon imádok könyvesboltban dolgozni. Főleg a kis csapatunkkal. :)

      Törlés
  2. Drága!
    Annyira szeretem az ilyen beszámolóidat, olyan jó ezek által belelátni egy kicsit ebbe a világba, na meg a tiedbe is. <3 Köszönjük neked! Nagyon szuppi lett! *-* Imádtam olvasni!:)

    Millió puszi:
    Barby

    VálaszTörlés