2018. augusztus 8., szerda

Júliusi Összefoglaló


Tyűha, ha tudnátok, mennyi minden történt velem az utóbbi időben! A fejemet sem találtam, annyira gyorsan kellett kapkodnom! Ez az oka annak is, hogy egy hét csúszással kerül ki a júliusi összegző bejegyzés is. Még szerencse, hogy a tartalma mindig aktuális lesz.
Júliusban sok könyv fordult meg a kezeim között, voltak jobb és rosszabb tapasztalatok is.
Először is megmutatnám nektek, miként nézett ki a végleges olvasmánylistám:

RUTAI GÁBOR: KÖLTŐMATA

Én magam is jól elcsodálkoztam azon, hogy mennyi kötet belefért ebbe a hónapba, mely szokásomhoz híven igen vegyesre sikerült. Kivételesen még újraolvasásra is volt időm, méghozzá három kötettel. Ebből egyet szinte nem is számolok, mert annyira régen fordult meg már a kezeim előtt, hogy nagy részére nem is emlékeztem, illetve a blogon sem volt róla elérhető értékelés. Most már van.
S akkor mutatnám is, melyek voltak a hónap kiemelt olvasmányai:

A hónapot máris egy igazán üdítő olvasmánnyal kezdtem. Kellett valami új, valami szokatlan, valami, amihez eddig nem sok közöm volt, így esett a választásom Paul Auster egyik újra megjelentetett könyvére a Brooklyni balgaságokra. Őszintén megmondom, nem vártam, hogy ennyire élvezni fogom. Egyszerűen képtelen voltam letenni. Teljesen beszippantott ez a könnyed, humoros, mégis valóságos világ, s éreztem, ahogy olvasás közben sorban hullanak le rólam a gondok által megkötött, nehéz béklyók. Felüdülésként éltem meg minden egyes sorát. 
A Brooklyni balgaságok lényegében egy egyszerű történet, egyszerű karakterekkel, de a szerzői stílus mégis meg tudja adni azt a pluszt, ami miatt egy regényre azt mondjuk, hogy na, ezt érdemes volt megírni és elolvasni is! Szórakoztatva tanított, derűvel látott el, s sokáig tartó energiát kaptam tőle. Úgy hiszem, gyakran újra fogom olvasni, mert ritkán van ennyire könnyed, mégis tartalmas olvasmány a listámon.

A teljes értékelésemet ide kattintva érheted el.

~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~

A sort folytatnám a következő olvasmányommal. A hónap elején sziporkázó szerzők sorozatát fogtam ki. Az előző havi negatív élményhalmaz után igazán rám is fért. Alwyn Hamilton nem tartozik a mindenki által ismert kultszerzők közé, mégis azt mondom, érdemes rá odafigyelni. A homok leánya című könyve, mely egy sorozat első része, igazán fordulatos fantasy, mely mellőzi az általános klisés elemeket. A sivataggal tarkított helyszínek már megadják azt a fajta egzotikus környezetet, amire szükség van egy fantázia szülte regény esetében, ám ezt tetőzi, hogy nem a szokványos lények fordulnak elő benne, mint vámpír és vérfarkas, hanem dzsinnekkel állunk szemben, illetve mellettük harcolunk vállvetve. Akcióból nincs hiány, hisz egy erős jellemű főhősnő csak úgy vonzza a bajt. Ha engem kérdeztek, akkor én inkább a vagány karakterek mellett teszem le a voksomat. A bajba jutott hercegnők kora lejárt. Jobb ma egy puska a kézben, mint üvegcipő a lábon! A szerző pedig nem rest hozni nekünk az izgalmas világot, a meglepő fordulatokat. Az elején hozzá kell még szokni ehhez a merőben más stílushoz, mely a nevekben is meglátszódik, de ha ez sikerül, onnantól kezdve tárt karokkal vár minket A homok leánya.

A teljes értékelésemet ide kattintva érheted el.

~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~

E hónapban sem maradhatott ki a krimi és pszichothriller irányvonal. Sőt, júliusban bőven túlteljesítettem magamon, hiszen nem csak egy, hanem egyenesen három kötet is landolt az olvasmánylistámból. Ezek közül az egyik Dot Hutchison Pillangók kertje című kötete, mely a Könyvmolyképző kiadó gondozásában jelent meg. Régóta pihent már a polcon, s lassan fülem sem maradt, mert egy kedves ismerősöm olyan régóta rágta már, hogy olvassam végre ezt is el. Így hát süketen, de nekiláttam, s mondhatom, hogy az év egyik legérzelemdúsabb olvasmánya volt! Olyan sok gondolatot, benyomást keltett bennem, hogy eljött az a pont, mikor le kellett tennem, s a nagy meleg ellenére ki kellett mennem futni egy pár kilómétert, hogy folytatni tudjam. Túlcsordult azon a szinten, amiről nem is tudtam, hogy létezik. A legbelsőmig hatolt, ott ragadott meg, s csavart egy nagyot rajtam. Egyszerre borzasztó és érdekfeszítő. Bűnös élménnyel olvastam. Vannak benne erős jelenetek, feldolgozhatatlan tettek, de mégis... képtelenség letenni. Ismerjétek meg ti is a pillangó lányok történetét, olvassátok el ezt a könyvet!

A teljes értékelésemet ide kattintva érheted el.

~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~

Szeretnék még egy olvasmányt kiemelni a számotokra, mely a krimi kategóriába tartozik. Cara Hunter debütáló alkotása az Egy közeli ismerős címet viseli. A 21. század kiadó gondozásában jelent meg, nem is olyan régen, még szinte ropog. Nem mondanám, hogy a könyv hibátlan, ha akarunk, találhatunk benne kisebb-nagyobb baklövéseket, ám létezik egyáltalán olyan, amibe egyetlen tollvonásnyi mellényúlás sincs? Szerintem nem. Az egy közeli ismerős ereje a logikai követekeztetésekben rejlik. Az írónő teljesen normális körülmények között írja le a nyomozás menetét. A kiosztott feladatköröket nem keveri össze, nincsenek szuperhősök, vagy hihetetlen gondolkodásmóddal megáldott csoda-különcök. Van, mikor vissza kell térnük az alapponthoz, mert zsákutcába torkollott az eddig valósnak hitt nyom, de akad, mikor egy apró, véletlen miatt élénkül fel újra egy már lezárt szál. Élvezetes olvasmány, s a végén egy akkora meglepetéssel áll elő, melyre nem mindenki készült még fel. Van, akinek kifejezetten emiatt nem tetszett a könyv, úgy érzi, hogy az leőtte levő körülbelül háromszáz oldal felesleges szócséplés volt, ám véleményem szerint pont ez adja meg a végső darabot a kirakósban. Zseniálisan felépített világ, melyet ha újragondolunk, immáron a biztos tudás birtokában, akkor is lehet értékelni, mert rajtunk mást is csapdába csaltak, de nem is akármilyenbe!
A krimi rajongóknak mindenféleképpen ajánlanám, ugyanakkor érdemesnek tartom megjegyezni, hogy ne mossuk össze a thriller műfajával, hiszen az alapkövek teljesen mások. Itt nincsenek szociopaták, s vérmes esmemények. Tiszta nyomozás, rendőrséggel, elrejtett nyomokkal, s meglepő fordulatokkal. Vágjatok bele, s írjátok meg utána, nektek mennyire jött be!

A teljes értékelésemet ide kattintva érheted el.

~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~°~

Ennyi lenne az ehavi olvasmányajánlóm. Remélem találtatok benne kedvetekre valót, amit felvesztek a várólistátokra. A fent említett könyvek bármelyikéről szívesen fogadom az élménybeszámolókat!  Hisz tudjátok: több szem, többet lát; egy könyvet több nézőpontból megvizsgálva újabb meglepő dolgokra bukkanhatunk!
S akkor is üzenjetek, ha ti olvastatok valami elképesztőt, hátha én is kedvet kapok hozzá. ;)

Olvasásra fel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése